19.Fejezet: Párviadal

-Mire vársz kutyuli?!-Nevetett fel Victoria.Tudtam, hogy csak azért hergel, hogy elveszítsem a fejemet.Ezt nem engedem!

"Lana...Vigyázz kérlek..."-Hallottam Paul hangját a fejemben.

-Támadj Te dög!-Ordította Victoria.-Vagy talán félsz?!

Ekkor neki indultam, de nem mentem neki csak kikerültem.Még egy kcsit játszadozni akartam az idegeivel...Ami be is vált.Az agya totál elborult és nekem ugrott.Szerencsémre egyenlő ellenfelek voltunk.Én is gyors voltam ahogy Ő és az erőnk is egy szinten volt.

-Ne játszadozz!-Morogta.-Vagy talán...A Lenyomatodat könnyebb lenne megölnöm?!-Tett egy lépést Paul felé.Erre én gurultam be...Rámszállt a vörös köd és neki ugrottam annak a szemét libának...De Ő csak erre várt...

Gyors mozdultaok százait végeztük azalatt a néhány perc alatt...Néha Ő néha pedig én kerekedtem felül.

Paul és a falka többi tagja feszülten nézte a küzdelmünket.

Victoria egy gyors mozdulattal a földre repített engem, de gyorsan össze szedtem magam és vissza támadtam.Két mellső mancsom Victoriára helyeztem és a földre nyomtam.Közben pedig az állkapcsomat csattogtattam...

-Gyerünk!Tedd meg!-Kiáltott rám majd egy fagyos mosolyt küldött felém.

"Én nem vagyok gyilkos, mint a Te fajtád..."-Mondtam gondolatban.

-Mi az Lana?!Félsz kiontani egy vámpír életét?!-Kérdezte.

Leszálltam róla és hátat fordítottam neki, majd elindultam.

-Én szeretem kiontani a korcsok életét!-Pattant fel majd rám akart ugran...De én azzal a lendülettel megfordultam és elkaptam, majd átharaptam a torkát...

Victoriának vége...

"Lana...Jól vagy?"-Bökött meg az orrával Paul.

"Igen...Nyugi, jól vagyok."-Érintettem orromat az orrához.

"Lana..."-Lépett hozzánk Apu majd a többiek is.

"El kell égetni Victoriát!"-Mondtam majd mire megfordultam Victoria már tűzben égett el...

-Már vége van Lana...-Lépett oda hozzám Alice majd átölelte a nyakamat.

Felnyüszítettem a fájdalomtól...A nyakam fájt valamiért és éreztem ahogy valami csöpög...

"Megsérültél!"-Mondta Jake.

"Jake-Jake!Jake nyugi!Ne pánikolj be!Csak egy aprócska vágás...Egy karcolás csak!Nyugi!"-Mondtam.

"És ha megharapott?!?!Bele is halhatsz!"-Mondta aggódva.

Mikor már vissza értünk a házhoz, átváltoztunk és felöltöztünk még mindig nem csillapodott Jake pánika...Ragaszkodott hozzá, hogy Carlaisle megnézze a sebemet.

-Ez tényleg csak egy kis karcolás.Semmi komoly.Holnapra el is múlik.-Mosolygott rám miután áttanulmányozta a sebemet.-Semmi pánik.

-Látod Jake?!Én mondtam...-Huppantam le Jake mellé a kanapéra.

-Jól van na...Tudod hogy féltelek!-Karolta át a vállamat.

-Igen...Tudom.-Sóhajtottam.Jake levette rólam a karját és beszélgetni kezdett Embry-vel.

Ekkor jött be az ajtón Paul.

Felálltam és odamentem hozzá.Együtt kimentünk a kertbe.

-Tudod hogy megijedtem?!-Fogta meg a kezemet PAul majd leültünk a kispadra.

-Igen...Sejtem...-Bólintottam.-Sajnálom...

-Semmi baj csak...Csak máskor vigyázz jobban.Ne engedd hogy felhergeljenek.Azt akarják, hogy elboruljon az agyad...-Mondta.

-Tudom.-Mondtam.-Ezért nem akartam a végén megölni...

-Szeretlek Lana...Nem tudnálak elveszíteni!-Ölelt magához szorosan.-Ha te meghalnál...Akkor én is mennék utánad!-Suttogta.

-De nem fogok meghalni, ahogyan Te sem!-Mondtam majd megcsókoltam.

-Csak az a baj...Hogy ezzel még nincs vége.Csak Victoria halt meg...A többi dög még él.És egyre többen lesznek.-Motyogta Paul.-Egyre több embert változtatnak át...és vérszomjas újszülöttek lesznek belőlük...