:D

Sziasztok!

Már dolgozok az új fejezeten!

Ha megerőltetem magam akkor még ma éjszaka felkerül!

Puszim!

=)GoOofy(=

U.I.: Nagyon köszönöm a türelmeteket és a megértéseteket!!! 1000 hála érte! :D

22.Fejezet: A Találkozás

-Alec!-Sziszegtem, majd ugrásra készen vártam a vámpír reakcióját.-Mit akarsz?!

-Neked is szia...-Vont vállat.-Csak...Gondoltam megnézem, mi újság veled...

-Kösz, remekül vagyok...De még jobban lennék, ha eltakarodnátok innen!Te és a kis pereputty!-Remegés futott át rajtam...

-És nem is vagy kíváncsi, hogy...Mi van veled?-Mért végig.

-Akkor gyerünk, mondd el mi a szitu, aztán dögöljetek meg mind és mehettek is!-Horkantottam.

-Érzelmi befolyás alatt állsz, kedves Lana...-Termett előttem...-Elérhetem, hogy sírj...-És sírni kezdtem.Nem tudtam abbahagyni, egyszerűen csak ömlöttek a könnyeim.-Hogy a felhők között ugrándozz a boldogságtól...-Felhőtlenül boldog lettem.Nevettem, mosolyogtam...És nem tudtam mi van velem.-Lehetsz...Hm...Paul vajon mit szólna ha megcsalnád?!-Vigyorodott el gonoszan, majd elmúlt a vidámság...

-Ne merészeld megtenni!-Sziszegtem.

Léptek zaja ütötte meg a fülem...Súlyos, kemény léptek zaja.

-Elérhetem, hogy megcsókolj...A kis barátod felbőszül és...Széthullik minden, ami eddig jó volt neked...Paul keményfejű srác...Nem enged...Soha...Soha többé nem fog hozzád szólni...Sem rád nézni...-Suttogta.

Paul ekkor tűnt fel az erdő szélén...Alakot váltott azonnal, s felénk kezdett el rohanni.

-Csókolj meg...-Kértem hangosan...Ismét befolyásolt...Én ezt nem akartam!Nem!Paul megtorpant...Alec hideg ajkai az enyémre tapadtak...

Szenvedélyesen megcsókolt, s én hagytam...Szörnyű érzés gyötört belül...

Paul felnyöszörgött, majd miután Alec-kel való csókom véget ért...Rá pillantottam...

-Paul...Ne...-Suttogtam, de késő volt...A szürke fájdalmas, kegyetlen morgással neki vetette magát Alec-nek, aki nevetve kikerülte minden csapását...Szemében ott ült a kegyetlen végjáték, a halál...

Ahogy Paul szemei is szikráztak a dühtől, a csalódottságtól...A megbántottságtól...

-Paul ne!Kérlek...Meg fog ölni!-Sikoltottam.Nem tudtam átváltozni...Képtelen voltam...Nem tudtam megtenni...

A falka többi tagja rohant ki az erdőből farkas alakban, s mind a vámpírra mentek...Kivéve egy.Seth védelmezőn elém állt és hátrébb nyomott.Én meg csak sírtam és sírtam...Nem tudtam mást tenni...

Aztán a szürke farkas, azaz Paul és Alec berohantak az erdőbe... többi farkas rám pillantott, majd Jake, Jared és Embry Paul után vetette magát...Apám, Quil és Seth pedig rám bámultak...Aztán az apám bement a bokrok közé vissza változni...Emberi alakban, felöltözve tért vissza.

-Mit tettél?!-Kérdezte dühösen.-Mit csináltál?!Te teljesen bolond vagy?!

-Apu...-Zokogtam neki térdre rogyva.-Nem direkt...

-Ne hívj az apádnak!Egy vámpírral csókolóztál!A lenyomatod szeme láttára!Nem vagyok az apád...Szégyent hoztál a családunkra!-Remegett meg a keze.

-Seth!Menny Paul-ék után!-ntett fejével a legkisebb farkasnak, aki szomorú szemekkel bámult rám, majd bevetette magát az erdőbe.Quil várakozóan nézte a veszekedésünket.

-Annak a dögnek...Képessége van!-Mondtam.-Irányítani tudja az érzelmeket és az embereket...

-Ez nem mentség minderre.-Morogta dühösen.

Ekkor egy fájdalmas ordítás hallatszott a fák közül.Apám azonnal átváltozott, szétszakítva a ruháját.Quil is utána ment, s én is utánuk futottam, de nem tudtam még mindig átváltozni...

Elértem a tisztásra, ahol voltak...Két farkas épp bele vetette magát a sűrűbe, a többiek pedig körülálltak valamit...Valakit...

A szívemet jeges rémület szorította össze...Tudtam, teljesen biztos voltam benne: Paul fekszik ott.

-Paul!-Sikoltottam, majd előre furakodtam, s térdre estem mellette.-Paul...Kérlek...Könyörgöm...

-Menny innen Lana!-Lökött félre az apám, majd én felálltam.

-Paul!Paul, kérlek...Könyörgöm!-Sikoltoztam, miközben a fiúk felemelték a szerelmemet, s mellettem elvitték...Embry megállt apám mellett.

-A srácok után megyek.Ez a dög nagyon erős...Nem tudják elkapni ketten...-Mondta halkan.

-Menny.-Bólintott az apám.-Hé...Csak okosan...És lehetőleg ne mennyetek túl messzire.A kanadai határt nem léphetitek át...Az már mások területe.-Mondta.-Vigyázzatok magatokra...Aztán meg gyertek hozzánk...Oda visszük Paul-t is.

Embry bólintott, majd átváltozott és rohanni kezdett...

Apu szó nélkül elsietett mellettem...

-Apu...Kérlek hallgass meg!-Ragadtam meg a karját kétségbe esetten.

-Nem okoztál már így is éppen elég bajt?!-Morrant rám.-Sietnem kell...Paul...Lehet, hogy nem éli túl a sérüléseit.-Motyogta halkabban, majd átváltozott és rohanvást elindult a házunk felé...

Mély levegőt vettem...

-Igaza van...Én vagyok a hibás...-Suttogtam magamnak, majd ismét megpróbáltam átváltozni...Jé...Most sikerült...Csak úgy, egyszerűen...

Elkezdtem futni a házunk felé...

Ezt is megéltük:):)

Sziasztok, Olvasóim!!!

Nagyon boldog vagyok, hiszen elértünk a 10 rendszeres olvasóig.

Ebben a bejegyzésben szeretnék köszönetet mondani nektek, hogy ennyien kitartotok mellettem és olvassátok a sztorit!

Ez sokat jelent számomra!

KÖSZÖNÖM SZÉPEN!!!

=)GoOofy(=

Megnyílt a főblogom

Sziasztok!

Megnyílt a főblogom.

Itt bármely kérdésetekre válaszolok.

Katt rá!

www.gooofy-foblog.blogspot.com

FELHÍVÁS!!!

Sziasztok olvasóim!=)

Először is: Nagyon köszönöm, hogy olvassátok és kommenteltek!Ez sokat jelent számomra.=)

Másodszor:

Kitaláltam, hogy nyitok egy szavazást.A három cím közül szavazzatok valamelykre.A szavazatokat kommentben lehet leadni, a végén össze számolom melyik számra mennyi jött.Figyelem!Csak a cím számát írd!

A lehetőségek:

1.:Bronson Hotel

2.:Tükörkép

3.:Vadnyugati Vihar

A szavazás 2010.08.15.-éig tart.(Vasárnap)Délután 15:00-kor záródik le.

A három cím sztorihoz kapcsolódik.A címekre való szavazásnál dől el hogy milyen sztorit írok.

Előre is köszönöm!

U.I.: Bárki szavazhat!!!

Puszi, GoOofy

21.Fejezet: Mi van velem?!

-Fújd ki a levegőt kiskutya...-Vágott hasba Seth.

-Na csak kapjalak el és adok én olyan kiskutyát...-Mondtam neki megjátszott durcával.-Mindig a legkisebbet bántják...

-És a legszebbet!-Karolt át Paul majd egy puszit nyomott az arcomra.

-Pedig Te nem is vagy szép...-Mérte végig Quil Paul-t.

-Kösz igazán drága vagy...-Vágott vissza Paul "lányos" hangon és egy elegánsat legyintett.

Mind röhögni kezdtünk.

Bementünk a házba ahol már a kaja várt minket.Leültünk az asztalhoz és mind falni kezdtünk.

-És...Hogyan tovább?-Dőlt hátra Jake.-Mi lesz a többi vámpírral?

-A legjobb lenne letépni a fejüket...-Motyogta Embry.

-Ohohóó...Vigyázat!Valaki nagyon agresszív!-Kuncogtam.

-Khm...Lana!Most fő a komolyság...Ez fontos dolog.Nem lehet elviccelni.-Szólt rám apu.

-Jó...Elnézést...-Húztam el a számat, majd mellemen keresztbe font karokkal hátra dőltem és halgattam az "öreg" kutyák beszédét.

-...Szóval akkor szombaton.Neked is megfelel Lana?-Pillantott rám Jake.Aztán mindenki...Meg kell hogy valljam az ablakon kívüli dolgok lekötötték a figyelmemet...Fogalmam sem volt, hogy mi is lesz szombaton, ami nekem megfelel-e...

-Öhm...Mi?...-Nyögtem ki.

-Óh nemáár...Itt még én is tudok figyelni!-Morrant fel Seth.

-Bocsi...Csak...Elkalandoztam...Megint...-Az utolsó szavacskát még halkabban mondtam ki.

-Lana mi van ma veled?!-Vonta fel a szemöldökét az apám...az Alpha...

-Elnézést....-Motyogtam megint.-Magam sem tudom...

-Próbálj meg egy kicsit figyelni, jó!?-Morogta apu.

-Szóval...Ott tartottunk, hogy módosítunk a járőrözésen.Szombaton Embry és én helyettem Paul és Lana lesz.Oké?-Pillantott ránk, az említettekre.

-Oké.-Vontam vállat.-Nincs programom.

-Nekem is jó lesz.-Bólintott Paul.

-Most pedig elmehettek.-Dőlt hátra a fater.:)

Már épp én is álltam volna fel amikor vajon mi történt?!...Hát naná!:

-Lana!Te várj egy percre!-Szólt utánam apu.

-Eggen...-Ültem vissza a székre.-Nézd apu...Sajnálom...Én...

-Ne is folytasd!-Emelte fel a kezeit.-Csak figyelj oda!...Ha Alpha leszel a magánéletedet ki kell rekesztened!De most is!Legközelebb figyelj jobban!Nem akarok több kellemetlenséget.-Mondta.

-Igen is...-Bólintottam.-És...sajnálom.-Mondtam.

-Elmehetsz.-Intett az ajtó felé.

-Oké.-Álltam fel majd lassú léptekkel elindultam az ajtó felé.

A fejem csak úgy kattogott és már-már attól féltem, hogy felrobban...Mármint...Az agyam...Most is totál hülye vagyok ááh...ilyet!

Mitől vagyok ennyire kába?Miért bambulok mindig?Miért kalandozok el?

...Ha nem figyelek apu mérges lesz rám...És annak sosincs jó vége.

A srácoknak is feltűnt, hogy megváltoztam.De mitől?

MI VAN VELEM?!-Tettem fel magamnak a kérdést.

Már az erdőben mentem...Egyedül.A fejemben meg csak egy kérdés volt: Mi van velem?

-Majd én megmondom...-Szólalt meg mögöttem egy ismerős hang.

És ugyanekkor rájöttem ki is a látogatóm...

Vagyis mi is a látogatóm.

Mert megéreztem azt a semmihez sem hasonlító, émelyítő szagot...

Ami csak egy dolgot jelent: Vámpír!

My New Blog 2 =)

Sziasztok!Megnyitottam a sokadik új blogomat.:)

Ennek a történetnek az ötlete kipattant délután, a hintaágyban fetrengve:)

Remélem tetszeni fog!

A történet címe: Amikor Megszólít A Telihold

Itt a linkje amiről látogathatjátok:

www.lisa-fan-fiction-by-gooofy.blogspot.com

Remélem tetszeni fog:):)

Ha lehet írjatok majd komit:)

Előre is kösönöm, GoOofy

My New Blog

Sziasztok Olvasóim!

Ma nyitottam egy új blogot a neve: The Girls Of The Destiny-A Végzet Lányai

Tartalma:

A nevem Penelope Randall és a Harmadik Királyi Család vezetője vagyok. A Mi klánunkban csak nők vannak...De ez így is fog maradni?...Nem tudjuk.

Szerencsénkre még nem kellett szembe néznünk a második legnagyobb ellenségünkkel...A Volturi Klánnal.Hogy miért csak a második?

Mert a legnagyobb ellenségeink...Mi magunk vagyunk...A szörnyetegek akik valójában vagyunk...

Sikerül-e ezzel megküzdenünk?Vagy elbukjuk a csatáinkat?...És a Randall Klán, a Destiny Girls eltűnik a színről?...

Itt a link, amiről látogatható:

www.a-vegzet-lanyai.blogspot.com

remélem tetszeni fog:)

Jó olvasást, köszi, hogy ezt is olvasod!

Puszi nektek!

Ajánló! Csak Nektek, Drágáim!

Hát gondoltam jó lenne egy ilyen ajánlást dobni ide Nektek...Hát tessék!:

www.lulufanfic.blogol.hu Luluwolfgirl Bevésődés

Érdemes elolvasni!(Kedvencem)

www.beckyfanfiction.blogspot.com Dzsenni Evernight-Örökéj

Érdemes! (Másik nagy kedvencem)

www.carly-quequowle.blogspot.com Carly Que Quowle

Érdemes bizony!

www.a-sziv-rejtett-titkai.blogspot.com Vivika95 A Szív Rejtett Titkai

Érdemes ez is!

www.teliholdfenye.blogspot.com Vivika95 A Telihold Fénye

Olvasd csak!

www.flame-dream.blogspot.com Flame Lion Heart

Jó bizony!

www.lilycullenharper-szabina.blogspot.com Szabina Addig Amíg A Lenyomata Szíve Dobog

Régi kedvencem...Ez a 2.Blog amit olvastam és olvasom most is!

20.Fejezet: Vekker

Másnap reggel úgy ébredtem mint mindig...Egyedül :/

Lebotorkáltam a lépcsőn és csodálkozva vettem észre, hogy csak anyu van itthon.Senki nem volt most nálunk.Szerencsémre...Nemigen vettem volna jónéven ha a srácok látnak engem egy térdig érő, Rolling Stones logóval mintázott pólóban...

-Jó reggelt álomszuszék!-Mosolygott rám anyu.

-Neked is...-Adtam egy puszit az arcára majd töltöttem egy pohár üdítőt magamnak.-Hát a srácok?...Ilyenkor már javában itt diskurálnak és agyalnak...-Vontam fel a szemöldökömet.

-Passz...Azt hiszem lementek a partra..."Takarítani".-Mutatott idésőjeleket a kezével a takarítani szónál.

-Ahham...És Apu?...Még gondolom durmol, de majd megy a srácok után.-Álltam fel a székről.

-Igen...Elvileg.Tényleg...Felébresztenéd légyszi?-Nézett rám.

-Persze.-Tettem le az asztalra a poharamat majd felmentem a lépcsőn és beosontam anyuék szobájába.

-Apu...Hé...Apu ébredj!-Ráztam meg apu karját.

De ő csak megfordult valami olyat motyogva, hogy "Ne Emily, még aludni akarok...".

-Hát jó...Akkor ennyit a kedvesen suttogós ébresztési módszerről.-Dörmögtem majd megköszörültem a torkom és teli torokból elkiáltottam magam.-Apu!!!Ébresztő!!!

-Mi?!-Pattant fel apu ilyedten.-Mivan?!Hol van itt neked vámpír?!?!

-Apu...-Mondtam kuncogva.-Neked agyadra ment ez a falka dolog...Egy idejig mellékelned kéne az Alpha-ságot és...Lazítani.-Ráztam meg a fejemet majd kilibegtem a szobából le anyuhoz.

-Mi volt ez a kiabálás?-Kérdezte döbbenten.

-Csak nem akart felkelni.-Ültem le elégedetten a székemre.Majd tovább kortyolgattam az üdítőmet.

Néhány perc múlva apu döcögött le a lépcsőn majd egy szúrós pillantást vetett felém.Aztán megpuszilta anyut és leült velem szemben.-Ébren vagyok.-Morogta.

-Örömmel látom.-Mosolyogtam rá a "bájmosolyommal".-Felmentem felöltözni.-Mondtam majd felsiettem.

Felvettem egy fehér atlétát, egy farmer térdnadrágot és a szokásos tornacipőmet.

A hajamat kifésültem és felkötöttem egy szoros copf-ba.Egy laza sminket tettem fel és már mentem is vissza.Ahol már csak anyu volt...

-Apu lement a partra?-Kérdeztem egy almát rágcsálva.

-Igen.A srácokhoz.-Bólintott anyu.Néhány perc múlva felálltam, kidobtam az almám maradékát és elindultam az ajtó felé.-Megyek én is...segítek egy kicsit nekik.-Fordultam vissza az ajtóba majd anyu bólintására már mentem is a part felé.

Mikor oda értem már örömmel láttam, hogy a srácok végeztek.Hála égnek...Nem sok kedvem volt pakolni.

-Áh itt a vekker.-Vigyorgott rám Embry.

-Fogd be kölyök!-Mondta Apu.

-Szevasztok!-Intettem.

-Szia...-Köszönt mindenki vigyorogva.

-Mi van?!-Kérdeztem.

-Apád mesélt...A reggeli akciódról.-Vigyorgott rám Sethie.

-Ja szóval ez a téma...Hát igen...Jó volt a reggel...-Kuncogtam.

-Sziaa!-Kapott fel hátulról Paul.

-Szia!-Fordultam vele szembe majd egy gyors csókot adtam neki.

-Szia, hugi!-Mosolygott rám Jake.-Vagyis izé...Ahogy a mester mondaná...Vekker.-Vigyorgott össze Embry-vel.

-Ajj máár!Le lehet szálni a témáról!-Motyogta Apu.

-Jó...Bocsi, igazad van...-Vettem elő a "Kiskutya nézésemet".

-Szerencséd, hogy a lányom vagy és nem tudok rád hargudni sokáig...Főleg ha így nézel...-Rázta meg a fejét lemondóan.

-Tudom én...-Mondtam kihúzva magam.

Ezzel elindultunk vissza felé a házunkhoz...

Kedves Olvasóim!

Kedves Olvasóim!

Tudom, hogy már unalmas, hogy minden egyes blogger a kommentekért könyörög, de kérlek Titeket!

Tudjátok ez számomra nagyon fontos!Tudnom kell a véleményeket.Legyen az pozitív vagy negatív.

Legyen egy szó vagy száz...Nem érdekel csak kérlek Titeket, hogy írjatok néhány szót a fejezetekhez!

Előre is köszönöm, GoOofy

19.Fejezet: Párviadal

-Mire vársz kutyuli?!-Nevetett fel Victoria.Tudtam, hogy csak azért hergel, hogy elveszítsem a fejemet.Ezt nem engedem!

"Lana...Vigyázz kérlek..."-Hallottam Paul hangját a fejemben.

-Támadj Te dög!-Ordította Victoria.-Vagy talán félsz?!

Ekkor neki indultam, de nem mentem neki csak kikerültem.Még egy kcsit játszadozni akartam az idegeivel...Ami be is vált.Az agya totál elborult és nekem ugrott.Szerencsémre egyenlő ellenfelek voltunk.Én is gyors voltam ahogy Ő és az erőnk is egy szinten volt.

-Ne játszadozz!-Morogta.-Vagy talán...A Lenyomatodat könnyebb lenne megölnöm?!-Tett egy lépést Paul felé.Erre én gurultam be...Rámszállt a vörös köd és neki ugrottam annak a szemét libának...De Ő csak erre várt...

Gyors mozdultaok százait végeztük azalatt a néhány perc alatt...Néha Ő néha pedig én kerekedtem felül.

Paul és a falka többi tagja feszülten nézte a küzdelmünket.

Victoria egy gyors mozdulattal a földre repített engem, de gyorsan össze szedtem magam és vissza támadtam.Két mellső mancsom Victoriára helyeztem és a földre nyomtam.Közben pedig az állkapcsomat csattogtattam...

-Gyerünk!Tedd meg!-Kiáltott rám majd egy fagyos mosolyt küldött felém.

"Én nem vagyok gyilkos, mint a Te fajtád..."-Mondtam gondolatban.

-Mi az Lana?!Félsz kiontani egy vámpír életét?!-Kérdezte.

Leszálltam róla és hátat fordítottam neki, majd elindultam.

-Én szeretem kiontani a korcsok életét!-Pattant fel majd rám akart ugran...De én azzal a lendülettel megfordultam és elkaptam, majd átharaptam a torkát...

Victoriának vége...

"Lana...Jól vagy?"-Bökött meg az orrával Paul.

"Igen...Nyugi, jól vagyok."-Érintettem orromat az orrához.

"Lana..."-Lépett hozzánk Apu majd a többiek is.

"El kell égetni Victoriát!"-Mondtam majd mire megfordultam Victoria már tűzben égett el...

-Már vége van Lana...-Lépett oda hozzám Alice majd átölelte a nyakamat.

Felnyüszítettem a fájdalomtól...A nyakam fájt valamiért és éreztem ahogy valami csöpög...

"Megsérültél!"-Mondta Jake.

"Jake-Jake!Jake nyugi!Ne pánikolj be!Csak egy aprócska vágás...Egy karcolás csak!Nyugi!"-Mondtam.

"És ha megharapott?!?!Bele is halhatsz!"-Mondta aggódva.

Mikor már vissza értünk a házhoz, átváltoztunk és felöltöztünk még mindig nem csillapodott Jake pánika...Ragaszkodott hozzá, hogy Carlaisle megnézze a sebemet.

-Ez tényleg csak egy kis karcolás.Semmi komoly.Holnapra el is múlik.-Mosolygott rám miután áttanulmányozta a sebemet.-Semmi pánik.

-Látod Jake?!Én mondtam...-Huppantam le Jake mellé a kanapéra.

-Jól van na...Tudod hogy féltelek!-Karolta át a vállamat.

-Igen...Tudom.-Sóhajtottam.Jake levette rólam a karját és beszélgetni kezdett Embry-vel.

Ekkor jött be az ajtón Paul.

Felálltam és odamentem hozzá.Együtt kimentünk a kertbe.

-Tudod hogy megijedtem?!-Fogta meg a kezemet PAul majd leültünk a kispadra.

-Igen...Sejtem...-Bólintottam.-Sajnálom...

-Semmi baj csak...Csak máskor vigyázz jobban.Ne engedd hogy felhergeljenek.Azt akarják, hogy elboruljon az agyad...-Mondta.

-Tudom.-Mondtam.-Ezért nem akartam a végén megölni...

-Szeretlek Lana...Nem tudnálak elveszíteni!-Ölelt magához szorosan.-Ha te meghalnál...Akkor én is mennék utánad!-Suttogta.

-De nem fogok meghalni, ahogyan Te sem!-Mondtam majd megcsókoltam.

-Csak az a baj...Hogy ezzel még nincs vége.Csak Victoria halt meg...A többi dög még él.És egyre többen lesznek.-Motyogta Paul.-Egyre több embert változtatnak át...és vérszomjas újszülöttek lesznek belőlük...

18.Fejezet: A buli 2

-Jake!Ezt még vissza kapod!!!-Bukkantam fel a víz felszínén.

-Ettől legalább kitisztul a fejecskéd!-Vigyorodott el Embry.

-Nem is vagyok kész!-Fröcsköltem le.

Erre Ő is elkezdett fröcskölni és akkor persze már a többiek sem maradhattak ki...

Olyanok voltunk mint a tíz évesek.Játszottunk a vízben.

-Na jó...Én ki vagyok...-Indult el a part felé Paul.

-Na neem!Buli van!-Úsztam elé.-Nem mész te sehova!-Mosolyodtam el.

-Mi van?!Kényszerítesz hogy harcoljak veled, Kicsi Alpha lány?!-Vigyorodott el.

-Ha szükség van rá...Igen.-Mondtam.

-És nincs más módja, hogy...Elengedj?-Hajolt hozzám közelebb.

-Ugyan már Srácok!Mennyetek szobára!-Kiáltotta el magát Embry.

Paul-al egyszerre kül..dtünk az arcába egy csomó vizet, mire mindenki röhögni kezdett.

Mindannyian egyszerre dermedtünk sóbálvánnyá...

-Vámpírok!-Morogtuk.

Kitört belőlünk a farkas és kirohantunk a szárazpartra.A hideg óceánvíz segítségével teljesen kijózanodtunk...

A parton apu már farkas alakban volt és az erdőt kémlelte vicsorogva.Anyu és Billy hátrébb állt, apu mögött.

Anyu és Billy köré álltunk, apám mellé.

"Seth!Csak óvatosan!"-Üzentem Seth-nek gondolatban majd egy gyors pillantást váltottunk.

"Nyugi Lana...Nem kell parázni!"-Üzent vissza.

"Mind legyetek óvatosak!Ez nem egy eltévedt vámpír lesz..."-Mondta Apu majd bele szimatolt a levegőbe.-"Itt vannak valahol Cullen-ék is...Érzem a szagukat..."

Ekkor termett pont mellettünk Edward, Bella, Alice, Rosalie, Esmee, Emett, Jasper és Carlaisle.

-Segítünk!-Csicseregte Alice mire bólintottam és óvatosan hozzá dörgöltem a fejemet.

Igaz...Ő vámpír volt, de nagyon szerettem...Ahogy a többi Cullen-t is....De az a baj, hogy a falka meg nem nagyon szerette Őket.

-Látomásom volt...Megint...-Súgta oda nekem Alice.-Ma megint eljönnek...Egy kisebb csata lesz...De ne félj...Anyukádat és Billy-t megvédjük...Figyelünk és nem engedjük a Nomádokat a közelükbe...

Ekkor jött ki az erdőből néhány vörös szemű szörnyeteg.

Legelől jött Victoria...Az én állítólagos végzetem.

Tekntetünk találkozott én meg morogva, megfeszülve léptem előrébb.

"Lana, állj meg!"-Mondta apu mire én vissza hátráltam...

-Milyen vámpírok vagytok Ti?!Cullenek...Állati véren élő...Korcsokkal barátkozó...-Szólalt meg Victoria.-De én...csak egy korcs miatt jöttem...-Nézett rám megvetően.-Amiatt a dög miatt aki megölte Amy-t...A húgomat...-Sziszegte majd harci pózba állt, ahogy a többi vámpír is.

A falka neki lódult...Könyörtelenül csaptak le az ellenségre.

Victoria felugrott egy sziklára és engem várt...

Majd mikor megpillantott, én meg nem figyeltem eléggé lecsapott...Fentről érkezett a támadás és váratlanul ért.

Aztán eltűnt a tömegbe...

Nem törődtem vele hanem a többi vámpírt öltem meg.

Apu már megölt kettőt...Jake pedig egyet.A többi srác csak terelte őket össze.

Viszont Victoria sehol sem volt...Egyszerűen eltűnt.

Miután néhány dögöt megöltünk, Cullen-ék közreműködésével, a többi meg elmenekült indultunk vissza felé anyuékhoz.

Ám ekkor...A semmiből elő ugrott a szőkeség.

Pontosan, könnyedén landolt előttem.A falka kört alkotott a kijelölt hadakozók körül.

És kezdődött az a csata amiben valamelyikünk talán az életét is elvesztheti...

17.Fejezet: A buli 1

Gyalog mentünk.Igaz a part alig tíz percnyi sétára volt tőlünk.

-Még mindig nem hszem el, hogy egymásnak ugrottatok Quil-el.-Jött mellém Jared majd a nyakamba akasztotta karját.Másik oldalról Embry lépett mellém és ő is ugyanígy tett.

-Mi olyan hihetetlen ebben?-Kérdeztem felvont szemöldökkel.

-Hogy...hát...Te ugye kölyök vagy még.Tegnap változtál át.Azután kapásból leterítettél egy elég erős nőstény vámpírt.Most meg Quil...Ha nem ismernélek jobban...Még félnék is tőled!-Mondta Jared.

-Hát...Ha felidegesíthetsz...Minden megtörténhet, Tesó.-Böktem oldalba.

Embry felkuncogott.

-De te sem fogsz gondot jelenteni!-Böktem meg őt is mire elhallgatott.Mind a hármunkból kitört a röhögés.

Leértünk a partra ahol már Billy, Jake apja volt.

-Billy!-Mosolyogtam a tolokócsis férfire.

-Lana!Jake mesélte, hogy te is falkatag lettél!-Mosolygott vissza.-Gratulálok!

-Köszönöm!-Hajoltam le hogy megölelhessem.

Majd lassacskán mindannyian körül ültük a nagy tábortüzet.

Paul és Jake között ültem.Jake mellett pedig Embry, Paul mellett meg Jared foglalt helyet.Aztán meg jött Seth Embry mellett.És anyuék Jared mellett.

-Ma mit fogsz mesélni, Billy?-Kérdezte Embry izgatottan.

Ilyenkor egy hatévesre hasonlított, de nagyon aranyos volt.

-Mit szeretnétek?-Kérdezte.-Mit szólnátok az első falka és az első vámpírok csatájához?

-Remek!-Harsant fel a közönség.

Miután Billy elmesélte a rövidke sztorit mndenki jókedvűen beszélgetett amíg...

-Sziasztok!Mégis eljöttem!-Intett a szemüveges srác.

-Áh Quil!Jó, hogy itt vagy!-Állt fel apu.

Mindenk köszönt nek, csak én nem...Csak azután dobtam meg egy "Hello"-val miután már apu tényleg elővette és rám mérte a: "Ha most nem köszönsz ne is gyere haza!"-Nézését.

-Lana...Beszélj vele...-Súgta oda Jake.

-Minek?!-Súgtam vissza.-Megmondtam...ÉN ugyan nem fogok bocsántot kérni!

-Lana...Hallgass a ks vörösre!-Vigyorgott Paul pimaszul Jake-re.-A bocsánat kérés nem fáj...Nagy bajod nem eshet!

-Komolyan mondom!Rosszabbak vagytok, mint apám és anyám együtt véve!-Álltam fel majd Quil után eredtem a sziklás rész felé.

-Neked is szia, Lana!-Fordult meg hirtelen majd rám mosolygott.

-Szia, Quil...-Léptem mellé.

-Nézd...-Szólaltunk meg egyszerre de Quil intett, hogy először kezdjem én.

-Csak annyi, hogy...Sajnálom...-Motyogtam.

-Én is ugyanezt akartam mondani...-Mosolyodott el.

-Akkor...Nincs harag?-Néztem fel rá.

-Nincs!-Mondta majd megöleltük egymást.Aztán indultunk vissza a többiekhez.

Miután vissza értünk elkezdtünk inni, Jack Daniels Whisky-t.Egyet ennek az egészségére, egyet annak az egészségére és...Máris kész voltam.Főleg először, mert nem nagyon ittam eddig életemben.

Szédelegve ültem le a farönkre.

-Csak nem kikészültél, Hercegnő?!-Huppant le mellém Jared.

-Ki-csit...-Csuklottam.

-Még nincs vége...-Mondta Embry.-Jöttök fürde-ni?-Ordította el magát majd lekapta a pólóját és félmeztelenül berohant a vízbe.Utána Jared, Quil, Seth majd lassan Paul is fejest ugrott.

Aztán valaki hátulról elkapott, felvett az ölébe és a víz felé rohant velem.

Felnéztem és Jake csillogó szemeivel találtam magam szembe...

Aztán mind a ketten beugrottunk a többiek közé a vízbe...

16.Fejezet: A látogatók

-Jaj Lana!-Ugrott a nyakamba a kis manó.-Annyira megijedtem!

-Alice...Mi a baj?-Kérdeztem.-Miért vagytok itt?

-Mert látomásom volt...-Mondta.-Tudod, hogy nem látok a farkasokkal kapcsolatban semmit...de...most láttam...méghozzá...veled...-Motyogta.

-Mit láttál Alice?-Kérdeztem halkan.

-Hogy téged...egy ellenséges vámpír...A Volturi Klánból...-Nyelt nagyot.-Meg fog ölni...

-MI?!?!-Harsantam fel.-Ezt...Mikor láttad?...És melyik vámpír?Hogy nézett ki?-Kérdezősködtem.

-Lana!-Jött oda hozzám Jasper.-Nyugodj meg!...Nem akarok nyugodtság hullámot rád küldeni...-Nyomott le a kert padra.-Végy mély levegőket...

-Oké...-Mondtam majd néhány mély levegő vétel után ismét Alice-re néztem.-Folytasd!

-Szóval...-Ült le mellém Alice.-Te is tudod, hogy a látomásaim kétlékenyek...és egyszer sem biztosal.De a lényeg, hogy soha-soha-soha ne menny egyedül sehova sem!-Mondta.-Az lenne a biztos, hogy egy srác mindg legyen melletted!

-De...Alice...-Mondtam elmosolyodva.-Nem tudom, hogy Te tudod-e...De én is alakváltó vagyok...-Mondtam.

-Mi vagy Te?!?!-Visított fel.-Te is kor...Bocsánat...Farkas lettél?!

-Igen...-Bólintottam.-De ülj vissza és mondd tovább!

-Oké, bocs...-Ült vissza mellém.-Szóval...A vámpír neve, Victoria.Szőkés, göndör haja van...-Mondta.-Ő...Az egyik legveszélyesebb...Nagyon gyors...olyan mint egy árny...-Alice cslingelő hangja most nagyon halk és torz volt...Nem értettem milyen hatalmas baja lehet...-Kérlek, Lana...Ngyon vigyázz magadra!-Mondta majd szorosan magához ölelt.

-Megígérem...De...Alice...-Toltam el magamtól.-Ti is!

-Ne aggódj.-Mosolygott rám.-A család vigyáz egymásra.

-Igen...Ne aggódj Lana...Megoldjuk.-Bólintott Jazz.-De ha segítség kell...a csatában...Természetesen mi is be fogunk szállni.

-Szia, Lana!-Intett Alice majd Jasperrel el is tűntek...

-Lana...-Lépett mellém Paul.-Jól vagy?-Ült le mellém.

-Ja...Pazarul...-Sóhajtottam.

-Ne félj...Megvédünk...-Ölelt magához.Most valahogy nem nagyon érdekelt a srácok és anyu pillantása...Hisz' tudták; Mi Bevésődtünk...

-Öhm...Quil nem jött még vissza?-Kérdeztem a srácok felé fordulva.

-Nem, még nem.-Rázta meg a fejét Jake.-Miért?

-Semmi-semmi...Hagyjuk...-Ráztam meg a fejemet.-Én...asszem...ledőlök egy kicsit.Ha indulunk...szóljatok.-Mondtam majd felálltam és besiettem a házba.

Felmentem a lépcsőn majd magam után becsuktam a szoba ajtómat majd neki dőltem.

-Hogy miért mindig velem történnek a dolgok!!!-Sóhajtottam.Majd a szekrényemhez mentem és neki álltam estére ruhát választani.

Végül egy kék pántos felső mellett és egy sötét, koptatott, csőszárú farmer mellett döntöttem.

Mellé még a balerina cipőm és már kész is:).

Aztán...Átmentem a fürdőbe és beálltam a zuhany alá.A langyos víz jólesően folyt rajtam végig.Lemosta a koszt és minden mást is...Paul forró érintésével együtt :).

Alig negyed órát zuhanyoztam.Majd kimásztam a fülkéből, törölközőbe tekerve osontam vissza a szobámba.Ott felvettem a ruhákat, megcsináltam a hajamat és egy lazább sminket is felraktam.

Majd kész is voltam.Apámék hívó szavára lerohantam a lépcsőn majd mentünk is a partra...

15.Fejezet: Apai jótanács...

Első csókunk hosszú másodpercekig tartott...És már csak akkor engedtük el egymást, mikor már levegőt sem kaptunk.Zihálva ültünk egymás mellett.Kezem még mindig Paul kezében volt...

-Nem is tudod...Milyen rég óta vártam...erre...-Mondtam fülig pirulva.

Elmosolyodott majd magához ölelt.-Én is...-Mondta majd csókot nyomott a hajamba...

-Most már...viszont...teljesen lenyugodtam...-Mosolyodtam el.-A Te segítségeddel...

-Örülök...-Vigyorodott el.-A jövőben akkor...javaslom, hogy többször légy ideges...Én mindig itt vagyok...És lenyugtatlak.-Mondta pimaszul.

-Hééé...-Vágtam oldalba játékosan majd felálltam.Aztán Paul is.-Vissza kéne mennünk...Még a végén azt fogják hinni, hogy bántottalak...

-Hát...Akkor ne kockáztassunk.-Mosolygott rám majd kéz a kézben indultunk el vissza a házunkhoz.

-Quil amúgy elment...Azt mondta, Ő addig ide be nem teszi a lábát amíg bocsánatot nem kérsz...-Mondta Paul mikor kiértünk az erdőből.

-Valld be, hogy egy újabb csókra hajtasz!-motyogtam mire elvigyorodott.-Amúgy meg...azt aztán várhatja, hogy bocsánatot kérjek...-Vontam meg a vállamat.

Bementünk a házba...Furcsa mód, most csak Jake, Apu és Anyu volt otthon.

-hát a többiek?-Kérdeztem meglepetten.

-Ha Jared-re és Embry-re gondolsz elmentek lenyugtatni Quil-t...Seth pedig...fogalmam sincs.-Vont vállat Apu.-És Te merre voltál?

-A parton...Paul-lal...-Mondtam elpirulva.

-Aha...Amúgy...Este bepótoljuk a bulit.-Mondta apu.-Habár...Egy ilyen kis balhé után...

-Ne is fejezd be a mondatot!Ha Quil ott lesz, én nemhogy a bulira nem megyek el...még a part közelében sem leszek!-Mondtam majd elindultam (volna) a lépcső felé de apu vissza rántott.

-Gyere, beszélgessünk csak...-Mondta majd kifelé terelgetett...

Bementünk az erdőbe, de most nem alakultunk át.Csak zsebre vágott kézzel sétáltunk egymás mellett.Majd Apu megállt...Azon a kicsiny kis réten ahol nemrég voltunk farkas alakban.

-Szóval...-Köszörülte meg a torkát.

-Apu...Most hagyjuk az Alpha szigort...Beszélj velem úgy mint apa a lányával!-Mondtam sóhajtva.

-Röviden és tömören; Szeretném ha minél előbb kibékülnétek Quil-el...Mert a háborúban, amit a Volturi Klán ellen fogunk vívni...Ennyi elég is...nem akarok még belső háborút is!-Mondta.

-Oké...Rajtam ne múljon.De ismersz.Te is tudod, hogy nem olyan vagyok aki a másik elé áll és bocsánatért könyörög kiskutya szemekkel...-Mondtam.-Ha ki kell békülnünk ám legyen...De én nem fogok bocsánatot kérni!-Vontam vállat.

-Ezt megmondtam Quil-nek is...És most neked is megmondom: Attól, hogy a lányom vagy, nem fogok kivételezni...Te is ugyanolyan farkas vagy a falkámból, mint a többiek.-Mondta.

-tudom, Apu...Nem kell mondanod!-Bólintottam.

-Csak szerettem volna, hogy tudd...-Mondta.

-Oké...Tudom, nyugi...Ne aggódj!-Mondtam.

-Oké...Akkor induljunk vissza...-Mondta Apu mosolyogva.Halkan sétáltunk egymás mellett...

-Amúgy...Örülök, hogy össze jöttetek Paul-al.-Karolta át a vállamat.

-Igen...Én is.-Mosolyodtam el.-És annak is örülök, hogy Sethie meggyógyult...-Fűztem hozzá.

-Ha besötétedik már megyünk is le a partra, a bulira...-Mondta Apu.

-Ezaz!!!Tehát elengedsz...Engem is?-Kérdeztem.

-A falka tagja vagy, nemde?Az meg mellékes, hogy néha forró fejű és meggondolatlan vagy...-Mosolyodott el.

-Apja lánya...-Mondtam.Mind a ketten nevetve értünk vissza a házhoz ahol nem várt vendégeket láttunk...

14.Fejezet: Veszekedés

-Elég!-Dörrent ránk ismét Apu.-Fejezzétek be!!!

Lekaptam tekintetemet Quilről és elindultam befelé a házba.

Félúton találkoztam Paul-lal.

-Mi a baj, Lana?-Kérdezte, de én nem válaszoltam csak elmentem mellette.

Bementem a házba.A konyhán mentem át, s közben nagy nehezen tűrtem anyám pillantását.

Felrohantam a lépcsőn, magam mögött bevágtam a szoba ajtót.

Örjöngtem...Rettentően dühös voltam.Quil-re, Apámra...A falkára...Ha nem választanak szét minket tuti, hogy megnevelem Quil-t.A gitáromat felvettem a hátamra és az ablakhoz léptem.

Kitártam és kimásztam.Egyenesen a tetőnk szélén kötöttem ki.

Mivel az én szobám ablaka a ház hátulján van, és az erdőre nyílik simán ki tudtam szökni.

Lentről hallottam apám és a fiúk beszélgetését.

-Nem...Ez nem maradhat így!Vele kivételezn fogsz Sam!-Hallottam Quil hangját.

-Te is tudod, hogy ez nem igaz...És ha Ő lesz az Alpha?!-Szólt vissza Apu.

-Akkor meg Paul-lal fog kivételezni...-Mormogta Quil.-A Bevésődésével...

Nem bírtam tovább.Leugrottam és előre mentem, hogy Quil képébe vágjam, mennyire nincs igaza.

Amikor kikanyarodtam a ház mögül és már látni lehetett engem, letettem óvatosan a földre a gitáromat és Quil elé vágtattam.

-Te is tudod, hogy nincs igazad!Csak fáj, hogy leterítettelek!-Ordítottam rá.

-Lana!Elég legyen!-Mondta Apu.

-Nem, nem elég, Apu!-Mondtam.-Fáj, hogy egy csaj legyőzött, ugye, Quil?!

-Lana...-Kezdett bele ingerülten.

-Ó igen, mert a hatalmas Quil Ateara legyőzhetetlen, megsérthetetlen!Csak nem felbőszíthetetlen!-Mondtam.Egyáltalán nem érdekelt a hangnemem, sem a srácok pillantása.-Csak...Fáj az igazság...-Morogtam majd hátat fordítva, a gitáromat felkapva berohantam az ardőbe, a part felé.

-Lanaaa...-Kiáltott utánam Jake majd az apám is.

Nem törődtem velük, csak mentem és mentem előre...

Leültem a "törzshely"-emre és csak bámultam a vizet...

-Gyűlöllek, Quil!hogy volt képe ilyeneket tenni...Bárcsak nem választottak volna szét minket...Akkor tuti hogy átharapom a torkát...-Gondolkoztam.

-Szép jelenet volt...-Hallottam meg mögüllem egy hangot.Megfordultam és Paul állt mögöttem.

-De jó...Hagyjatok most a francba!Egyedül akarok lenni...-Mondtam.

-Csak én vagyok...Apád és Jake is jönni akart, de mondtam, hogy én lenyugtatlak téged...Ne aggódjanak...Engem már csak...nem fogsz...bántani.-Mosolyodott el halványan.Majd leült mellém, a lapos sziklára.

-És...Hogy szándékozol lenyugtatni?!-Mormogtam.

-Passz...Nem tudom még.-Vont vállat.

-Az jó...De siess mert...mindjárt robban...-Sóhajtottam.

-Gitározol egy kicsit?-Kérdezte reménykedve Paul.

Bólintottam majd neki álltam gitározni.( Varga Viktor-Waited All My Life)

Mikor véget ért a szám Paul rám mosolygott.-Ez jó volt...-Mondta.-Sikerült lenyugodnod?....

-Kicsit...-Vontam vállat.-De még nem annyira.-Ráztam meg a fejemet.

-Akkor...Van más ötleted?-Kérdezte.

-Most, hogy mondod...-Mosolyodtam el majd közelebb hajoltam hozzá.

Amikor már csak néhány mili méter volt köztünk, hrtelen vissza hajoltam előre és gitározni kezdtem, Jason Marz-I'm Yours című számát.

-Cseles egy fruska vagy...Azt meg kell hagyni...-Rázta meg mosolyogva a fejét Paul.

Mikor már csak az utolsó szavacska volt ismét Paul-hoz hajoltam és úgy suttogtam a befejezést:

-I'm Yours (*Én a Tiéd*)-Majd nem beszéltünk tovább.A szavaink elvesztek a csókunkban...

13.Fejezet: Verekedők

Felöltözve oda mentem a fiúkhoz és Anyuhoz, akik már a kertben üldögéltek.

-Ne mi van Hercegnő?!Fejmosás volt?-Kérdezte Jared.

-Nem...-Ráztam meg a fejemet.-Miért...Kéne, hogy fejmosást kapjak?-Vontam fel a szemöldökömet.

-A tegnapi miatt...Nem gondolod?-Kérdezett vissza.

-Nem, Jared...Azért nem kapott...Akkor változott át...És kapásból megölt egy vámpírt.-Mondta Apu Jar mögé lépve.

-Te jó ég Sam!!!Rosszabb vagy mint a vérszívók!!!-Pattant fel Jared ijedten.

-Ne vérszívózd őket Tesó...Mert kicakkozom a füled!-Mondtam pimaszul vigyorogva.

-Na...Azt megnézzük!-Mondta Jared fellengzősen.

-Naa erre én is kíváncsi vagyok!-Mondta Quil.

Jareddel össze néztünk.Hallottam a gondolatait.MEglepően mind a ketten egyre gondoltunk.Egy bólintással jeleztem, hogy "Oké, mehet!"

-Gyere Quil!Találjuk ki hogy tegyük hejre Lana-t...-Mondta Jared majd átkarolta Quil vállát és elindultak az erdőbe.

Nekem se kellett több.A ház mögé mentem, levetkőztem és átváltoztam.

Amikor visszaértem akkor tört ki az erdőből Quil, nyomában Jareddel.

Egy pillanat alatt Quil elé ugrottam.Quil kétségbeesetten torpant meg majd nézett a fiúkra.

-Ne hagyd, hogy egy csaj zúzzon le, Öcsi!-Kiáltotta Embry.

Quil nekem ugrott.Jared hátrább állt...Igaz játékból csináltuk, de Quil kezdett bedurvulni.Egyre erősebben harapott...

"Na most megmutatom neked Lana!!!"-Üvöltöztek a gondolatai.

"Gyerünk Quil!Gyerünk!Zúzz le!Mire vársz?!"-Hergeltem.

Körbe körbe sétáltunk, ugrásra készen, s közbe le sem vettük egymásról a szemünket.

Quil dühösen csattogtatta az állkapcsát.

-Lana!Vonulj vissza!Még a végén bajod esik!-Hallottam Jake aggódó hangját.De apám lefogta.

-Hagyd...Most kiderül mennyire erős...-Mondta.Remek érzés volt, hogy ennyire bízik bennem.

Quil-lel ismét egymásnak estünk...De most én kerekedtem fölé.A földhöz vágtam majd két mellső mancsomat ráhelyezve, rá álltam és vicsorogtam rá.Ahogy Ő is én rám...

-Lana!Mostmár elég volt!-Hallottam apám parancsoló hangját.Le szálltam Quilről és hátat fordítva elindultam...Majd csak azt éreztem ahogy Quil ráharap a jobb hátsó lábamra.

Fájdalmasan felnyüszítettem...Majd a földre estem az egyensúly vesztés miatt.

Néhány pllanat múlva már nem fájt és lábra álltam.Ugyanazzal a lendülettem megfordultam és Quil-re vetettem magam.De most már nem kíméltem...

Aztán a ruhák recsegését hallottuk...És a többi farkas már szét is választott minket.

"Eszeteknél vagytok?!?!"-Dörrent ránk Apám.-"Ha azt mondom, hogy "Állj!", akkor megállni és abbahagyni!!!"-Morgott.-"Azt hiszem elég idősek vagytok már, hogy engedelmességet tanuljatok!...Vagy mégsem?!"

Lesunyított fülekkel, lehajtott fejjel hallgattuk a fejmosást...Majd elküldtek minket átváltozni és felöltözni.

Bementem a ház mögé, átváltoztam és felöltözve mentem visszafelé.Amikor én kiléptem a ház mögül, akkor jött ki Quil is az erdőből.Szúrós szemmel nézett rám.Ha pillantással ölni lehetne, Én már vagy hatszor is hulla lennék.De viszonoztam a pillantást.

A többiek pedig tettre készen figyelték a hörgésünket...