2010. június 29., kedd

10.Fejezet: Éjszaka a parton

-Hát ez remek ötlet volt Embry...És mi mit is csináljunk itt?-Kérdeztem.
-Hát...Nekem van egy ötletem...-Húzódott ördögi vigyorra a szája majd elindult felém...
Eközben az erdőből kilépett Quil és Jared.Mind a ketten odafutottak hozzánk.
Embry cinkosan Jared-re kacsintott mire Jared is felém indult...
-Na neem...Ne Embry!Jared...Legalább te ne...-Mondtam kétségbe esetten.
A két srác elkapott, lefogott és a víz felé vitt.Aztán...Bedobtak a vízbe.Még szerencs, hogy megragadtam a karjukat és magam után rántva őket estünk a habok közé...
Amikor feljöttünk a víz felszínére döbbenten vettem észre, hogy Jake, Paul és Quil is már a vízben van...
-Jó...nektek könnyű...Ti soha sem fáztok...-Vacogtam.A víz jéghideg volt, rajtam meg csak egy farmer, egy atléta és a tornacipőm volt...-Brrr....-Dideregtem.
Ekkor két erős kar ragadott meg hátulról és átölelt.
Meglepetten láttam, hogy Paul a karok tulajdonosa...
-Fáztál nem?!-Vigyorodott el Paul.
-Perverz!-Mosolyodtam el.Majd előrébb úsztam.
Kimentünk a partra.
Telihold volt...És elég langyos idő.Ahhoz képest, hogy itt milyen idő szokott lenni.
-És...Most, hogy megfürdettetek mit csináljunk?-Ültem le a homokba.A többiek is leültek...
-Feküdjünk, dumáljunk...-Dőlt hátra Embry.
Hátra dőltem én is.-Ez aztán a jó dolog...-Sóhajtottam.
Csendben néztük a csillagokat...Majd a srácok hirtelen morogva, hörögve pattantak fel egyszerre...-Vámpírok...-Sziszegték majd ledobták a nadrágjukat.Én természetesen fülig vörösödtem tőlük...Majd átváltoztak és körém álltak...Aztán én is megéreztem a szagot.Azt a büdös vámpír szagot.A gerincem mentén remegés futott végig, a bensőm tüzelt és felforrtam.Én is hörögni kezdtem...A fiúk csodálkozva pillantottak rám.
-Mi van velem?!?!-Kérdeztem rémülten.
Ekkor négy vámpír termett az előttünk tornyusoló sziklák tetején...
-Korcsok...-Sziszegett ránk egy fekete hajú vámpír nő.
Ekkor éreztem azt a kínzó fájdalmat...A gerincemet mint ha kitépték volna a hátamból.Felüvöltöttem, ami vonyításba csapott át...
Fájdalomtól szenvedve fetrengtem a földön.De a fiúk most nem tudtak rám figyelni...
Aztán Jake felvonyított...
Néhány pillanat múlva az erdőből elő rontott a fekete Alpha farkas.
Veszélyesen vicsorgott, agyarait kivillantva.
-Áááááh!!!!!!-Visítottam fel.A fájdalom nem szűnt...Csak őrjítően erősödött.
A testem égett, mintha az összes csontomat törték volna össze...
És még a vámpírok is idegesítettek...A szaguk eljutott az agyamig...és végig járta a testemet...Remegtem.
Egész testemet rázta a hideg és a fájdalom...
Aztán megpróbáltam talpra állni, de nem ment vissza estem a homokba.Na még egyszer!
De most sem...Ekkor már javában folyt a harc körülöttem.
Na nee!Ők harcolnak, én meg itt fetrengek!!!
Ezt nem hagyom!Segítek nekik...
De az a kínzó fájdalom nem csillapodott...
Csak kínzott és kínzott...Egyre tovább és erősebben...
Aztán mintha csak elvágták volna megszűnt.
Semmivé lett.Fel tudtam álniLenéztem...
Mi a franc?!?!?!Milyen mancsok ezek?!És miért feketék?!?!Én is...
Na nee!Én is...farkas lettem?!?!?!?!?!?!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése